Levendulás és muscovado cukros eperdzsem

Ez az eperdzsem, ami az egyik kedvencem.
Sokan vannak, akik nem kedvelik a dzsemfixes befőzést. Én ennek mégis nagy pártolója vagyok.
Egyszer kigugliztam, hogy melyik összetevő pontosan micsoda, az általam használt dzsemfixben. Igazából nem találtam olyat, amitől félnék.

Idén 5 kg eperből készítettem dzsemet. Közben a szomszéd asszonyom is megajándékozott minket pár kilóval. Amit sajnos nem tudtunk megenni egy nagyon kellemetlen gyomorvírus miatt.
Eldöntöttem, hogy a maradékból levendulás dzsemet készítek, mert a többi mind "natúr" lett.
Gondoltam, ha lúd, legyen kövér. Elhasználtam a maradék muscovado cukromat is.

Még egy aranyos történet a végére.

Mivel az egyik üveg nem lett tele, a férjem nem bírta ki, és még melegen kibontotta.
Délután már csak egy ujjnyi volt az üveg alján, mire én szörnyülködve megkérdeztem
– Te megetted a levendulás eperdzsemet?
– Én? Dehogy ettem! Még egy csomó volt benne! Te etted meg!?
– Nem ettem én, majdnem félig volt még. Akkor ki ette meg?
– Én voltam! – kuncogta az öt éves fiunk a konyhában – Apa nem csavarta rá a kupakot rendesen és én megettem. Kicsit éhes voltam. A lekvár meg finom volt.

Íme a recept, ami nem pontosan követi a dzsemfix zakóján található utasítást, mégis nagyon finom és tökéletes állagú dzsemet eredményez.

85 dkg eper
12,5 dkg nádcukor
5,5 dkg muscovado cukor
fél csomag 3:1 dzsemfix

Az epret megmosom, lecsumázom. Még egyszer átmosom.
2 literes lábasba mérem és a kezemmel összetöröm, morzsolom az eperszemeknek nagyjából felét. (Ezt anyukámtól tanultam. :) )
Belekeverem a dzsemfixet, felforralom.
Beleszórom a cukrokat, újra forralom. Forrástól számított 5 percig főzöm.
Kis üvegekbe töltöm, szorosan lezárom. Minden üveget 5 percre fejre fordítok.
Visszaforgatás után boldogan hallgatom, ahogy a kupakok pattognak, mikor beszívja őket a vákuum.

Zöldborsós-medvehagymás rizotto

Tudom, mindjárt vége a medvehagymaszezonnak. Bár én még láttam szépet a zöldségesnél.
Még gyors megosztom ezt a receptet, mert mi nagyon szeretjük.

A zöldborsós rizotto mint olyan, az egyik legnagyobb kedvencünk. Mivel arboriot már kisebb Tesco-ban is lehet kapni, húsleves pedig szinte mindig van a fagyasztómban.
Sokszor életmentő gyors recept. Főleg olyankor, amikor nem vagyunk itthon délelőtt, vagy elszámolom magam az ebédkészítéssel.
Kevés olyan ételt készítek, ami mellett ott kell állni, de a rizotto a maga 20-30 percével mindig nyerő választás nálunk.

Én itt olajban eltett medvehagymát használtam, de már próbáltam apróra metélt frissel is és az is hihetetlenül finom volt.
A rizottoban a gyorsaságon kívül azt szeretem legjobban, hogy nem lehet elrontani és bármit lehet a rizshez adni ízlés szerint.

Biztosan észrevettétek, hogy nekem ez a becsípődésem. :) Mindig mindent százféleképp szeretnék variálni.

Hozzávalók 2 felnőtt + 2 kicsi gyerek adagja

3 dl arborio rizs
1 l húsleves
1,5 ek vaj
1 ek olíva olaj
1 kis fej vöröshagyma (4 dkg)
0,5 dl száraz fehér bor
7 dkg parmezán
3 dl fejtett zöldborsó (fagyasztott)
2 teáskanál olajban eltett medvehagyma vagy 5 dkg friss apróra vágva

A húslevest felforralom, félre teszem.
A hagymát apróra vágom, üvegesre sütöm az olajon. Hozzáadom a rizst és jól összeforgatom, hogy az olaj minden rizsszemet bevonjon és üvegessé váljon. Ráöntöm a bort és folyamatosan keverem, amíg a rizs beszívja. Merőkanalanként adogatom hozzá a húslevest, mindig addig keverem, amíg a rizs felszívja.
Amikor már majdnem kész, akkor hozzáadom a (fagyott) zöldborsót. A borsónak 2-3 perc elég, tehát tényleg csak a végén érdemes hozzákeverni.
Végül leveszem a tűzről, belekeverem a vajat, a parmezánt és a medvehagymát. Beállítom a sűrűségét húslevessel vagy, ha elfogyott, vízzel.